Almássy Tibor Béla

 
Hajmáskér, 1930. - ,

Édesapja a Ludovika Akadémia főkertésze volt. Édesapját a háború után mint ludovikás tisztet illetmény folyósítása nélkül helyezték nyugállományba. Középiskolai tanulmányait félbe kellett szakítania, hídépítésen majd fakitermelésen dolgozott. Rokonai meghívására szüleivel Rinyaújlakra, édesanyja szülőfalujába költözött. Anyai nagyapja, Arany Bálint ebben a faluban több mint negyven évig szolgált preoráns tanítóként. Négy fia, László, István, Sándor és Bálint a csurgói gimnáziumba járt. A legidősebb fiú, Arany Bálint később az SKF Svéd Gyolyóscsapágy Gyár főmérnöke volt. §t a Magyar Közösség tagjaként a Sztálin-Rákosi korszakban,1947-ben mint az összesküvési per egyik fővádlottját tíz év börtönre ítélték. 1956-ban szabadult. Ma Rinyaújlakon művelődési ház, a budapesti XIV. Abonyi u. 6. sz alatti ház falán két év óta emléktábla őrzi emlékét. (A táblaavatáson a csurgói református gimnázium nevében koszorúztunk). Innen, Rinyaújlakról került Csurgóra. 1947-ben az Óinternátusban bentlakóként és mint humán tagozatos magántanuló volt a felejthetetlen emlékű osztályfőnök, Pókos Ferenc diákja. 1950 őszén, mint IV. osztályos tanulót, mint évvesztest besorozták tényleges szolgálattételre katonának. Budapesten gépjármű szolgálatból szerelt le három év múlva. 1954-ben a budapesti Eötvös József Gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Néhány évig a budapesti Honvéd Gépjármű Képző Iskolán dolgozott szakelőadóként. 1957-ben kapott ajánlatot az Autó-Motor szerkesztőségétől, vállalja el a közlekedés-forgalombiztonsági rovat vezetését. Szívesen vállalta, és 33 éven át, (1990-ig) volt vezető beosztású munkatársa. Különösen jó érzéssel emlékszik az "Ismerd meg hazádat!" címmel 1970-ben kezdett sorozatára. Ebben a számára oly sokat jelentő iskolába is elvezette az olvasót. A Csurgót bemutató fejezet készítésekor tanára, Raksányi Lajos kísérte. Buzdítására festett freskót az emeleti rajzterem hátsó falára. Napokig hordta Alsokból a nyerstejet a fal felületének előkészítéséhez. (Dr.H.J.)