Bosznay István

( igazgató, festőművész, főiskolai tanár )

Bosznay István portréja Portréját Fölföldy Mihály készítette
Alsósegesd, 1839. - Csurgó, 1914

Alsósegesden született 1839-ben. Csurgón járt gimnáziumba. Elvégezte a teológiát. Amikor a gimnázium hatodik tanszék felállítását határozta el, pályázott:



Engem Csurgóhoz, különösen az ottani gymnasiumhoz – melynek növendéke valék – több édes emlék csatol, mellyekre valahányszor visszagondolok, föléled bennem a’, ’s keblem a’ kegyelet érzésével telik el... Atyámat az ifjú nemzedék képzésében fáradozók sorában ’s éppen azon tanintézet vezetői között látom.


1862-től Csurgón lett tanár. Szigorú, következetes, rendszerető tanár volt. A kor szokása és az alacsony fizetés miatt, diákokat is tartott. Nagy gondot fordított arra, hogy jól tanuljanak. Negyven évi tanári működése során az évenkénti vezetőváltás idején ötször volt igazgató. 1902-ben vonult nyugalomba. A száraznak, kedély nélkülinek látott tanár szerette a zenét. Nyugdíjas éveit Budapesten töltötte. Itt is halt meg 1914-ben. Csurgón temették el. Sírja egészen közel van a gimnáziumhoz. Egykori kollégája, Dr. Horváth József búcsúztatta: „A csurgói ref. főgimnázium régi tanári gárdájából való theológiai képzettségű professzor költözött el vele, hogy egyre kevesebben maradjanak, maholnap teljesen kihaljanak azok, akik tipikus alakjukkal, modorukkal, gondolkozásukkal, életmódjukkal a múltat példázták nekünk, kik akkor még fiatalok voltunk. Tisztelet példaképe voltál nekünk öreg barátunk, ridegnek mutatott szívedben meleg szeretet dobogott a pálya, a hivatás iránt. Tanár voltál egészen, nem éltél rajta kívül idegen érdekeknek, nem csábított feltűnni, szerepelni vágyás, az iskola négy fala volt egész világod, s mert csak neki éltél, egész munkát végeztél.” Hosszú tanári működése során vallástant, latin nyelvet, magyar nyelvet, német nyelvet, földrajzot, történelem- és földrajzot, szépírást, éneket, mennyiségtant, történelmet, természettant, természet-s vegytant, vallást, mathesist, mértant, rajzot, mértani rajzot, magyar történelmet, számtant, természettani földrajzot, szám- és tértant tanított. Olajfestésű arcképe a gimnázium dísztermében megtalálható. Fia, ifj. Bosznay István neves festőművész Csurgón született és végezte el a gimnáziumot.Ő díszsírhelyen, a Farkasréti temető ravatalozója előtt nyugszik.


Édesapja mennyiségtan és természettan szakos gimnáziumi tanár volt. A szülőföldje egész életére kiható művészi élményt jelentett számára:



Csurgón születtem, a régi Csurgón, amelynek megvolt a maga különös, érintetlen dunántúli magyar karaktere. Ez a pittoreszk, színes hatásokban gazdag miliő, a nép, az ő tarka, festői viseletével mind erősen hatottak rám. Amint mondani szokták: ezek alapozták meg ifjúságomat, az ifjúkori impressziók pedig ugyebár a legerősebbek, az embert legtovább kísérik el.


A kilencvenes évek végén a Műcsarnokban kiállított Ősszel, Erdőben, Radványi pusztán című képeit az állam vette meg. 1910-ben lett a Képzőművészeti Főiskola tanára. A Nemzeti Szalonban kétszer (1908, 1918), a Műcsarnokban 1927-ben, a Képzőművészeti Főiskolán 1933-ban volt gyűjteményes kiállítása. Realisztikusan festett tájképeinek sorozata a Nemzeti Galériában van. A Csurgói berek című képét a Csokonai Gimnázium őrzi.  (Dr. H.J.)