Olvastad? Nem? Ne hagyd ki!
A könyvben a tizenkét éves kisfiú, Jonas elbeszéléséből megismerhetünk egy különös világot. Ebben a világban minden a végletekig szabályozott, irányított. Nincsenek negatív érzések, de nincsenek színek sem. Minden tervezett, uniformizált. Nincs küzdelem, de nincs helye az egyéniségnek sem. Nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak. Mindenki „boldog”,kiegyensúlyozott és elégedett. Nincsenek családok, a gondosan tervezett nevelőegységek egy A nemű és egy B nemű gyermeket nevelhetnek. A gyerekek a hajszálpontosan megtervezett életútjuk 12. évében, egy ceremónián tudják meg, mi lesz a jövendőbeli foglalkozásuk. Jonas itt tudja meg, hogy őt szánják az emlékek őrének. Ekkor kezdődnek kalandjai,megpróbáltatásai: megtudja, milyen titkok rejtőznek az őt körülvevő világ békéje mögött…
Ha esetleg úgy jársz, mint én (sajnálod, hogy már vége lett), ne törj le, van folytatás: a Valahol messze… és a Hírvivő. De önmagában is olvashatod mindhárom regényt, egymástól függetlenül.