Noha távol, Miskolcon született, élete utolsó, 22 évét Csurgón élte le, a gimnázium parkjában levő síremlékének felirata szerint „maradék életét tisztes szegénységben, serényen töltötte el.” Neves agrár- közíróként A szorgalmatos mezei gazda című könyve országos feltűnést keltett. Festetics György 1791-ben Keszthelyre hívta hatalmas birtoka irányítására. Egy évvel később az akkor alapított csurgói gimnázium irányítójává, inspektorává tette. Csurgóra költözött, a mai gimnázium előparkjának helyén kapott telket és házat. A parkban álló síremlékének felirata szerint „Nagyváthy János, Nemes Zala Megye törvényszékének ülnöke, a polgári munka különböző fajai után húsz éven át maradék életét tisztes szegénységben, serényen töltötte el és a fáradalmakkal betelve jobb vidékre költözött az 1819. évben, február 24-én, élete 64. évében.” Itt írta híressé vált könyveit: Magyar házi gazdasszony, Magyar practicus termesztő, Magyar practicus tenyésztő, Közönséges instrukciók. A Csurgói Református Gimnázium Könyvtára hazánk leggazdagabb Nagyváthy- kéziratanyagával rendelkezik. Csurgón utca viseli a nevét, szobra a Széchenyi téren áll, sírja, lakóházát megjelölő emlékműve a gimnázium parkjában található: „Itt állott Nagyváthy János háza. Ő szorgalmazta a gimnázium alapítását. Itt is lakott és dolgozott haláláig 1797- 1819-ig mint inspektor s írta agrártudományi műveit. A 200 éves évfordulóra készíttették az öregdiákok 1992 évben.”
(Dr. H. J.)