Édesapja, Arany Bálint preoráns tanító volt.Rinyaújlakon járt elemi iskolába, tízéves korában lett a a Csurgói Református Gimnázium tanulója. 1930- ban érettségizett.A budapesti Református Theológiai Akadémián 1937- ben szerzett lelkészi, majd a Nagykőrösi Tanítóképzőben tanítói oklevelet. Ráckevén, Nagykőrösön, Kiskunhalason, Dunapatajon, Szolnokon volt segédlelkész, 1939- ben Ceglédre kapott hivatalos megbízást. Hitoktató lett a Polgári Fiú - és Leányiskolában, valamint a Kereskedelmi Szakiskolában. A Presbitérium megszervezte a II.sz. önálló hitoktatói állást, és erre egyhangúan megválasztották. Újjászervezte a református egyházi vegyeskart,amely azóta immár 60 éve Sztárai Mihály Református Énekkar néven szolgál, működik. A Kisgaza Párt Országos Nagyválasztmányának tagja lett, és a helyi Kisgazda Újság szerkesztője.Bátyja, a szintén egykori Csurgói diák, Arany Bálint a "Magyar Közösségről" elnevezett koncepciós per másodrendű vádlottja volt.Előbb halálra, majd súlyos börtönbüntetésre ítélték. 1952- ben megfosztották önálló hitoktatói állásától. A közegyház egyházzenei munkája révén megbecsülte. 1962- től az egyházkerület ének- zeneügyi előadója lett. 1997- ben Cegléden megjelent A magyar református gyülekezeti éneklés története című könyve. 1937-ben segédlelkész volt Ráckevén. Bálint bátyja sokszor felkereste volt jótevőjének, az alapítványtevő Soltra Alajosnak a sírját. Amikor édesapjuk eljött megköszönni Csurgóra négy fia kedvezményes taníttatását az iskolaszéknek és a tanári karnak, a végén megjegyezte: "Azt is el kell ismerni, 20 éven keresztül én láttam el Arannyal a csurgói gimnáziumot." (Dr.H.J.)