Földműves szülők gyermeke, akik két éves korában költöztek Somogyszobra. Tízéves korában iratták be a csurgói református gimnáziumba. Ahogy visszaemlékezésében írja "senkinek sem jutott eszébe, hogy a ref. tanári kar hatása veszélyezteti a kat. nevelést." Gimnáziumi hittanára az a Longauer Imre volt, aki a csurgói és kanizsai templomot építtette. 1943-ban érettségizett, a Veszprémi Papnevelő Intézetben 5 évet töltött a teológiát végezve. 1948. március 14-én Nagykanizsán szentelték pappá. Első Állomáshelyén, Balatonlellén két évig volt Dr. Lékai Lászlónak, a későbbi bíborosnak a káplánja. 1950 és 1953 között állandó politikai nyomás alatt Dr. Solymár István oldalán mint káplán hitoktatást végzett és énekkart vezetett. Önálló lelkipásztorként, plébánosként Nagysztergáron, a Bakonyban működött 1953-tól 1961-ig. 1961-62-ben Lókúton, 1962-től 67-ig Enyingen, 1967-től Búcsúszentlászlón szolgált, 1982-től 1991-ig a Leányfalui Lelkigyakorlatosház igazgatója volt. 1992-től a nagykanizsai Jézus Szíve templom plébánosa.Egyéb építkezésein kívül két templomot épített. Szellemi termékeit önmaga nem irodalmi műveknek tartja, hiszen nem gyönyörködtetni, inkább tanítani akarnak, segíteni a hitoktatásban. Közreműködött a hittankönyvek megírásában és kiadásában. 7 könyv írása, szerkesztése fűződik a nevéhez. (Dr. H.J.)