Alsokban (ma Csurgó) született 1928-ban. Az alsoki református egyház irattárában elődeinek neve az 1800-as évek eleje óta megtalálható. Romantikus alkat lévén már 15-16 évesen érdekelte a színház, a tánc, a film világa. 1948 tavaszán tánctanfolyam volt Csurgón, amelyen részt vett. Felfigyelt rá a tánctanár, bíztatta, jelentkezzen Budapestre, a Táncpedagógus Képzőbe. Édesapjával megbeszélve jelentkezett. A felvételi bizottság döntése után értesítették, hogy felvették. Boldog volt. 1950-ben megkapta a táncpedagógusi oklevelet. Az első tánctanfolyamokat természetesen Csurgón és környékén tartotta. Elkezdte a közel ötven évig tartó vándoréletet. Művelődési otthonokban, általános- és középiskolákban tanította a fiatalokat a tánc szépségére, a kulturált viselkedésre, báltermi szokásokra, egymás iránti tiszteletre, amit a tanfolyamokon meg is követelt. Egyetlen tanulót sem engedett megszégyeníteni esetleges gyengébb mozgása miatt, feltűnés nélkül igyekezett segíteni nekik. A tanfolyamot záró táncesttel fejezték be, amelyre a tanulók meghívták szüleiket, ismerőseiket, nevelőiket. Bemutatták a tanult táncokat a bécsi keringőtől a lambadáig. Kedves jelenet volt, hogy a záróbálon, a koszorúcskán a fiúk a lányoknak egy szál szép virágot adtak, és kértek érte egy cuppanós puszit. A lányok a fiúknak egy selyem zsebkendőt ajándékoztak emlékül. A táncbemutató után a szülők és gyermekeik tánca következett. A fiúk felkérték az anyukát, a lányok az apukát, s kart- karba fűzve körséta következett a teremben. Megszólalt a Kék Duna keringő, szolíd maghajlás a hölgyek felé, elhangzott a vezényszó: Fiúk, jobb lábbal előre, lányok, bal lábbal hátra kezdjenek. Boldogan, fiatalosan táncoltak a szülők is. „A vén keringő dallamán egy emlék visszajár…” Boldog volt, a szülők táncát Somogyban ő honosította meg. Múltak az évek, évtizedek, már a régebbi tanítványok gyerekeit tanította. Olyan is volt, hogy a dédi papát vagy mamát is tanította már. Somogy és Zala megyében 104 községben sok ezer fiatalt tanított meg táncolni. Csurgó Város Önkormányzata 1998-ban a Közművelődésért díjban részesítette. 2005-ben halt meg. A csurgó- sarkadi temetőben van eltemetve. Tamás fia a csurgói gimnáziumban érettségizett. (Dr.H.J.)