1932-ben született Csurgón. A háború és az azt követő évek nehézségei, édesapja elvesztése a gondtalan tanulás reményét sem éltették benne, de egyetemistaként, majd tanárként tudatosan nőtt fel a legjobb csurgói tanárok szintjére. Csurgón elvégezte a polgári iskolát, a gimnázium első osztályát, majd dolgozott. Sikerült bejutnia a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban szakérettségit adó iskolába, ahonnan felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémia- fizika szakára. Másodéves korában megismerkedett későbbi feleségével, Varga Adéllal, és egy évvel később összeházasodtak. 1957. augusztus 15-étől Gál Ambrus igazgató kérelmére lett a csurgói gimnázium tanára. Görögül tanult, mert a kémiai nyelv alapjait innen származtatja. Rendszeresen írt a Középiskolai Kémiai Lapokba. Önálló könyve is megjelent Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár címmel, amelyet tanítványa, Lendvay György lektorált. Gyarapította, rendszerezte az iskolai ásványgyűjteményt. A kémiai előadó tanítványaival végzett közös munkájának eredményeként lett mintaszerű, jól felszerelt. A fizika szertár eszközfejlesztésére nagy elődök példája kötelezte. A parkon mindig rajta volt a szeme. A bejárat előtti elszáradt mamutfenyőt személyesen pótolta. A surdi díszfaiskolából sok csemetét hozott: somot, feketediót, ecetfát, vöröstölgyet, platánt, szivarfát, berkenyét. A gázolajtároló közelébe olyan fát ültetett, amely egy tőből kétféle fenyőt hajtott. 1965. augusztus 1-jétől megyei kémia szakfelügyelő lett, kémia tagozatot indított a gimnáziumban. Az 1967/68-as tanévben a gimnázium fiúkollégiumának mellékhivatású nevelője volt. Amikor a tanulólétszám a 70-es években apadni kezdett és az óvónőképzés jelentett kiutat, a kollégium bővítésére ráment a lakása, szertára, előadója. Jól megérezte az akkori településfejlesztés zsákutcáját: „Olyan falu lesz Csurgó, mint Berzence”- mondta lemondóan. Lakást vásárolt Nagykanizsán, de nehezen vált meg Csurgótól. Tamás és Csaba fia a csurgói gimnáziumban érettségizett. A nagykanizsai Cserháti Sándor Szakközépiskolában dolgozott. 60 éves korában nyugdíjba ment. 1 évig főállásban kísérleti eszközöket készített fizikából. Néhány évig tanított a Piarista Gimnáziumban. Rendszeresen visszajárt. Tamás és Csaba fia a csurgói gimnáziumban érettségizett. 2002. december 3-án váratlanul agyvérzésben meghalt. December 9-én tanítványai és barátai vettek tőle búcsút a nagykanizsai temetőben. (Dr. H.J.)