Kastélyosdombón született 1835-ben. 1842-ben deklinistaként került Csurgóra. Feljegyezte, hogy 1848-ban a Dráva partján Kotorinál dörögtek Perczel Mór ágyúi. Ők a földre fekve hallgatták a morajukat. Nekik harangszóra leckére kellett menniük. 1850-ben Pápán a VII. osztályban folytatta tanulmányait. Itt érettségizett és lett a teológia hallgatója. 1856-ban elvállalta a főiskola seniorságát. 1857-ben Barla Szabó István váratlan távozta után meghívták Csurgóra tanárnak. Régi vágya teljesült, örömmel fogadta a meghívást, és elfogadta a 250 forintos rendes fizetést, és az 50 forintos szálláspénzt. 1859-ben Magyaratádon felszentelték lelkésszé. Több éven át segédlelkészkedett Verbay István mellett. 6 évig volt csurgói diák, majd 44 évig tanár. 77 évre terjedő munkás életéből 61 évet Csurgón töltött. 1897-ben 40 éves tanári jubileuma alkalmával I. Ferenc József király arany koronás érdemkereszttel tüntette ki. Diák korában együtt járt Gentsi Ferenccel, Csokonai Gentsi István nevű tanítványának fiával. Nagyrészt neki köszönhető, hogy hiteles tényeket tudott átadni az utókornak a névadó költőről. 1875-ben állami tanári vizsgát tett a kolozsvári egyetemen. Ő volt a csurgói gimnázium első okleveles tanára. Mint melléktantárgyat több éven át tornát tanított, és szaktanár nem lévén rajzot. Czibor Mór távoztával vállalta a könyvtárnokságot, rendezte, és 1880-ban elkészítette és kinyomatta a könyvtári katalógust. Felhívást kapott Pap Gábor püspök bizalmából Somssich Páltól, mint a kaposvári főgimnázium igazgatótanács elnökétől, hogy pályázzon a kaposvári állami főgimnáziumhoz. Nem fogadta el, illetőleg nem pályázott. 1911-ben halt meg. A csurgói temetőben nyugszik fiával, Héjjas Imre dr.-ral közös sírban. Hosszú pályafutása során a gimnáziumban történetet, vallástant, latin nyelvet, magyar nyelvet, éneket, görög nyelvet, testgyakorlatot, rajzot, szépírást, földrajztörténetet, görög pótló irodalmat és német nyelvet tanított. Gyermekei közül négyen, Elek, Pál, Kálmán, Imre a csurgói gimnáziumban végeztek. (Dr.H.J.)