Békéssámsonban született 1909-ben. 1920-tól 1928-ig a Budapesti Református Gimnázium tanulója volt. 1933-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt, itt szerzett mennyiségtan- természettan szakos középiskolai tanári oklevelet. 1934-ben került először Csurgóra. 1941-ben a budapesti Lónyai utcai református gimnáziumban kapott állást. Tagja volt a Magyar Aero Szövetség Modellező Bizzottságának, „C” vizsgás vitorlázó repülő volt. Az ő helyére pályázott Áts Etele, és utódjaként a fizika szertár őre lett, és a Józsa Pál által indított modellező szakkört is vezette. 1942. augusztus 31-én Józsa Pál lemondott budapesti állásáról, és visszatért Csurgóra. Szolgálati lakásként a Kossuth utcában családi házat kapott. Tovább fáradozott a fizika szertár és előadó terem fejlesztésében. Ekkor történt meg az előadó terem padozatának lépcsőzetes kiépítése, a padok rögzítése, a padokra – tanulói kísérletek céljára – soros és párhuzamos kapcsolású konnektorok szerelése központi kapcsolással, váltva fel- és lehúzható táblapár beépítése, epi- és diavetítés lehetőségének megteremtése, a Nap színképének közvetlen vizsgálatára az első ablak spalettájának átfúrása és a szükséges ún. napállítótükör ablakon kívüli felszerelésének lehetősége. A harmincas évek vége felé a Rádiótechnikában megjelent építési leírás alapján 4 csöves erősítőt építettek. Ezt használták fel az ifjúság és a nagyközönség sport és szórakozási céljait szolgáló, a gimnázium dombjának akkor még fákkal be nem telepített alján létesített korcsolyapálya hasznosítására. Ezzel az erősítővel készítették használt röntgenfilmre az első hangfelvételeket. E felvételeket Áts Etele sokáig őrizte a fizika szertárban, de a 70-es évek „lomtalanításának” áldozatává lettek. 1944-ben Józsa Pál és Cser Andor sógorok lettek. Cser Andor megismerkedett Józsáné Klára asszony Jutka nevű hugával. A tanévet a front miatt meg kellett szakítani. A pánik hatására sokan elhagyták Csurgót, így Józsa Pálék is. Előbb Németországban tartózkodtak hosszabb ideig, és a menekült magyar ifjúság részére szervezett iskolában tanított. 1949 májusában kivándorolt Brazíliába. Több brazíliai rádióüzemben dolgozott. 1968-tól 1974-ig a Sao Pauloi-i E.T.I. ipariskolában fizika tanár volt. Nyugdíjba ment, és S. Paulótól 60 kilométerre egy kis tanyán élt. Itt halt meg 1976-ban. Csurgón mennyiségtant, természettant, természetrajzot, számtant, fizikát, honvédelmet tanított. Oszeszly Miklósné az ő emlékére hozta létre az Oszeszly Alapítványt, mert az 1938-ban érettségizett férjével ő szerettette meg a fizikát. (Dr. H.J.)