Református parasztcsaládból származott.A negyedik elemi elvégzése után a falusi tehetségmentő akció keretében édesanyja 1941- ben beiratta a csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumba. Az iskola diákszínjátszó csoportjának egyik meghatározó egyénisége volt.1948.május 10-én Németh László és Illyés Gyula Csurgóra érkezett,hogy az akkor nagyon szűkös körülmények között élő Tamási Áron számára megélhetést teremtsenek.A színtársulat Együd Árpád irányításával Illyés Gyula:A tű foka című színművét előadta a tiszteletükre.A két főszereplő, Ross Aranka és Für Lajos könnyeket csalt a nézők szemébe.Illyés Gyula meghatottan köszönte meg a szereplők játékát. 1949- ben érettségizett. Csokonai fordított útvonalán haladva Debrecenbe ment. Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kitüntetéses történész diplomát szerzett. Az 1956-os forradalom idején a Hajdú - Bihar megyei Forradalmi Bizottság titkára volt. November 4. után letartóztatták és internálták a bevonuló szovjet csapatok. Rövid időre Franciaországba menekült,majd hazaérkezése után nem térhetett vissza az egyetemre. Kétkezi munkásként,majd általános iskolai tanárként kereste a kenyerét. 1964- ben térhetett vissza a tudományos pályára. Szabó István ajánló pártfogásának köszönhetően a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa lett. Az ország egyik legjelentősebb agrártörténésze,a történettudományok doktora.Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara középkori és koraúj magyar történelem tanszékének docense. Közíróként elsők között emelt szót a határainkon túli magyarság sorsáért.1974- ben a Tiszatáj című folyóiratban megjelent "Milyen nyelven beszélnek a székelyek?" című esszéjéért évekig hallgatásra ítélte a hivatalos kultúrpolitika.Nős,két gyermek atyja.Felesége Bíró Friderika néprajzkutató.Az első Lakitelki Találkozó egyik kezdeményezője,a Magyar Demokrata Fórum Országos Elnökségének tagja,1989- ben az MDF köztársasági elnökjelöltje volt.A Ráday Gyűjtemény igazgatója. 2013.október 22-én húnyt el Budapesten. (Dr. H.J.)
Für Lajos Jenő
Névváltozatok
történész, politikus
Születési hely
Egyházasrádóc
Születési dátum
1930
Halálozás helye
Budapest
Halálozás dátuma
2013
Kapcsolódó írások
A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 1870-1914 / Für Lajos. -Budapest: Mezőgazdasági Múzeum, 1969
A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914 I.-II. / Für Lajos. -Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965
Hol vannak a katonák? / Für Lajos. -Debrecen: Csokonai Kiadó, 1988
Mennyi a sik sírkereszt? Magyarország embervesztesége a második világháborúban / Für Lajos. -New York: Püski- Corvin, 1987
Mennyi a sok sírkereszt? - Magyarország embervesztesége a második világháborúban / Für Lajos. -Budapest: Püski Kiadó Kft, 1989
Világjáró magyarok / Für Lajos. -Budapest: Népszava Kiadó Vállalat, 1990
Kapcsolódó internetes írások
Für Lajos a Wikipédiában|http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCr_Lajos