Paraszt családból származott. Általános iskolai öt osztályát szülőfalujában végezte, beíratták az akkor még nyolcosztályos csurgói református gimnáziumba magántanulónak. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, és noha kitűnő tanuló volt, a hetedik, nyolcadik osztályt már ismét a szülőfalujában végezte. 1950-től 1954-ig volt a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium tanulója. 1952-ben hat társával együtt megalakították az Arany János Irodalmi Kört, melynek alapítólevelébe beírták: „Ha valamelyikünk írása miatt, bajba keveredik, segítségére sietünk.” Harmadikos korában magyartanára, Dr. Écsy Ödön István elküldte két versét Pécsre, a Dunántúl című folyóiratnak. Egyiket közölték, és a főszerkesztő „felfedező levelet” írt Kincses Ferenc igazgatónak. Az „iskola költője” lett. Kitűnő érettségi bizonyítványa ellenére nem vették fel az ELTE magyar- könyvtár szakára. Ekkor írta az Átok című versét. Ez és három később írt verse, a csurgói Arany János Irodalmi Kör és az Atádon alakított Ady Endre Irodalmi Kör „elegendő oknak bizonyult” az Államvédelmi Hatóság számára, hogy 1955. augusztus 19-én három társával együtt letartóztassa és a „népi demokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében” nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. A börtön után rendőri felügyelet alatt állt, majd munkaszolgálatos katonai szolgálatra hívták be. Csurgói érettségi vizsgájától, 1954 nyarától 1959-ig paraszt volt és napszámos, Vésén „segédkönyvelő”. Magyar-történelem szakos tanári oklevelet a Pécsi Tanárképző Főiskolán, könyvtárosi diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett. 1959 óta könyvtáros volt. 1965-ig a Nagyatádi Járási Könyvtárban, 1965 és 1977 között a Pécsi Tanárképző Főiskola könyvtárában, 1977-től a Pécsi Városi Könyvtárban dolgozott. 1982-ig az intézmény igazgatója volt, majd tudományos főmunkatársa. 1973 óta tagja a Magyar Írók Szövetségének, 1976 óta a Magyar Írók Szövetsége Dél- dunántúli Csoportjának titkára. 1975 óta a Jelenkor szerkesztőbizottságának tagja. 1982-ben József Attila- díjat, 1973-ban Radnóti-díjat, 1983-ban Janus Pannonius- díjat kapott. 1995-ben Pécs legnagyobb kitüntetését, a „Pro Civitate” díjat vehette át, 2004-ben az életmű megkoronázása volt a Kossuth-díj. A Rákosi- rendszer legsötétebb éveiben volt diák Csurgón. Priusz című kötete ezeket az élményeket eleveníti fel. Rendszeresen visszajár iskolája ünnepségeire és találkozóira. Az Így élt Csokonai Vitéz Mihály című nagysikerű könyvével több tízezer fiatal körében népszerűsítette városunkat. 1999-ben ő nyitotta meg a gimnázium állandó Csokonai- kiállítását. Egykori iskolája 1994-ben az „Év öregdiákjá”-nak választotta. „Legcsurgóibb” könyvében, a Hazulról haza című kötetben méltó emléket állít iskolájának és városunknak.